A nemzetközi szervezetek többnyelvűségi eljárásait lefektető jogszabályok
Az Európai Unió és intézményeinek többnyelvűségét az 1/58 tanácsi rendelet garantálja. Ennek 1. cikke kimondja, hogy az EU hivatalos nyelvei a tagállamok hivatalos nyelvei.
Általánosságban elmondható, hogy a nyelvi sokszínűség tisztelete az EU egyik alapvető értéke, ahogy az egyén tisztelete és a más kultúrákkal szembeni nyitottság is az. Ezt az Európai Unióról szóló szerződés preambuluma rögzíti, amely így fogalmaz: „ösztönzést merítve Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből, és [...] megerősítve elkötelezettségüket a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok [...] tiszteletben tartása mellett”. Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke nagy jelentőséget tulajdonít az emberi jogok tiszteletben tartásának és a megkülönböztetésmentességnek, míg a 3. cikk rögzíti, hogy „az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét”.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája – amely 2000-ben került elfogadásra és a Lisszaboni Szerződéssel vált jogilag kötelező erejűvé – tiltja a nyelv alapján történő megkülönböztetést (21. cikk), és előírja az Unió számára a nyelvi sokféleség tiszteletben tartását (22. cikk).
Míg az EU 24 hivatalos nyelvvel rendelkezik, az ENSZ-nek 6 munkanyelve van: az angol, az arab, a francia, a kínai, a spanyol és az orosz (ld. az ENSZ többnyelvűségi politikája).
A nyelvhasználati szabályokkal, valamint a dokumentumok és kiadványok nyelvi aspektusaival foglalkozó éves találkozó (International Annual Meeting on Language Arrangements, Documentation and Publications, IAMLADP) az ENSZ égisze alatt működő, de az európai intézményeket is magába foglaló nemzetközi fórum és hálózat, amely a konferencia- vagy nyelvi szolgáltatásokat nyújtó szakembereket foglalkoztató nemzetközi szervezetek vezetőit tömöríti.
Az IAMLADP szervezetei nyilatkozatot is elfogadtak a többnyelvűségről; ez az ún. bécsi nyilatkozat.
Szerzői jog
A konferenciatolmácsolásokról készített és tárolt felvételeket a nemzetközi szerzői jog és szellemitulajdon-jog védi. A szerzők, köztük a fordítók érdekeinek védelmét a Berni Egyezmény garantálja azzal, hogy a fordításokat eredeti műként kezeli. Ha egy elhangzott tolmácsolást adathordozóra rögzítenek, a Berni Egyezmény értelmében a rögzített anyag fordításnak minősül, és a szerzőt az egyezményben rögzített kizárólagos jogok illetik meg (Forrás: AIIC).
Az EU személyzeti szabályzatának 18. cikke értelmében az uniós intézményeknél dolgozó személyzet és szabadúszó tolmácsok teljesítményéhez fűződő jogok az EU tulajdonát képezik.
Felelősségi nyilatkozatok
A felvett és nyilvánosságra hozott, illetve közvetített tolmácsolás esetében az intézmények felelősségkizáró nyilatkozatot tüntetnek fel a tömegkommunikációs eszközön. Ez a nyilatkozat figyelmeztet arra, hogy a tolmácsolás célja a kommunikáció megkönnyítése, és az nem tekinthető a viták hiteles fordításának.
A nemzetközi szervezeteknél alkalmazott normák
A nemzetközi szervezetek szigorú akkreditációs eljárásokkal garantálják az állományban lévő és szabadúszó tolmácsaik munkájának színvonalát.
A Tolmácsolási Főigazgatóság megállapodásban rögzítette a tolmácsalkalmazottak munkakörülményeit. A szabadúszó tolmácsokra külön egyezmény vonatkozik.
A Tolmácsolási Főigazgatóság szakmai előírásai és etikai normái a tolmácsmunka számos aspektusát lefedik, amelyek közül néhányat az alábbiakban ismertetünk.
Csapatmunka
A tolmács munkája egyéni erőfeszítés, de minősége a csapat valamennyi tagjának teljesítményétől, illetve a csapat kollektív erőfeszítésétől is függ. Ez egyaránt vonatkozik a kabinban együtt dolgozó néhány tolmácsra és a nagyobb munkacsoportok tagjaira. A tolmácsoknak mindig tisztelettel és előzékenyen kell bánniuk munkatársaikkal, feletteseikkel és megbízóikkal. Nem csupán az egyént kell tiszteletben tartani, hanem annak idejét és személyes terét is.
A kölcsönös segítségnyújtás is rendkívül fontos és alapvető tolmácskészség, mivel a tolmácsoknak pontosan tudniuk kell, mikor és hogyan kell segítséget nyújtaniuk. Ugyanakkor a segítséget nem szabad a kollégákra ráerőltetni, sem pedig sértésnek venni, ha elutasítják azt. Az is elég lehet, ha a kolléga tudja, hogy számíthat ránk. Ugyanígy hasznos az is, ha a tolmács tudatja munkatársaival, milyen segítséget szeretne kapni, különösen ha úgy érzi, hogy nem kapja meg a megfelelő segítséget.
Értekezletek előkészítése
A tolmácsok egyik legfontosabb feladata az, hogy alaposan és módszeresen felkészüljenek a tolmácsolandó megbeszélésekre. Minél többet tudnak az adott megbeszélés témájáról, hátteréről és terminológiájáról, annál inkább képesek kiváló minőségben teljesíteni a tolmácsfülkében. Az alapos felkészülést és a minőségi tolmácsolást hatékonyan támogathatja az MI-alapú eszközök használata, összhangban a Tolmácsolási Főigazgatóság tolmácsoknak szóló, az MI-alapú eszközök használatára vonatkozó iránymutatásaival. Mivel a megbeszélések témája egyre szakosodottabb és technikailag egyre összetettebb, a digitális készségek és az MI-alapú eszközök hatékonyan hozzájárulhatnak az ülésekre való gyorsabb felkészüléshez és segíthetnek megőrizni a Tolmácsolási Főigazgatóság kiváló hírnevét.
Bizalmas jelleg
A megbeszélések előtt elektronikusan szétosztott dokumentumok, illetve a kabinokban rendelkezésre álló nyomtatott dokumentumok tartalmát bizalmasan kell kezelni még akkor is, ha azok már nyilvánosságra kerültek. Ez azt jelenti, hogy a dokumentumok fizikai másolatai nem kerülhetnek a kabinon kívülre, elektronikus példányai pedig nem terjeszthetők a védett uniós hálózatokon kívül, továbbá tartózkodni kell az érzékeny témájú ülések munkahelyen kívüli megvitatásától. Emellett a tolmácsoknak kerülniük kell a dokumentumok szükségtelen lemásolását vagy terjesztését, és mindig a szükséges ismeret elvét kell alkalmazniuk. A megbeszélés után a minősített dokumentumokat meg kell semmisíteni.
Tolmácsok professzionális viselkedése a kabinban (kisfilm)
Az uniós intézményeken kívül a Konferenciatolmácsok Nemzetközi Szövetsége (AIIC) garantálja a szakmai minőséget és normákat. A szövetségbe való felvétel szakértői értékelés és ajánlás útján történik. Az AIIC tagjai vállalják, hogy tiszteletben tartják szigorú szakmai szabályzatukat.
A tolmácsolásra vonatkozó ISO-szabványok
A Tolmácsolási Főigazgatóság rendszeresen közreműködik a tolmácsolásra vonatkozó ISO-szabványok kidolgozásában. Az ISO ülésein a főigazgatóság megfigyelő státuszban vesz részt. Ez azt jelenti, hogy képviselői felszólalhatnak és szakértői befolyásolhatják az eredményt, de szavazati joggal nem rendelkeznek, mivel csak az egyes országok nemzeti szakbizottságainak tagjai szavazhatnak.
A tolmácsolási szolgáltatások nyújtásának alapvető követelményeit meghatározó általános ISO-szabvány az ISO 18841: Tolmácsolási szolgálatok – általános követelmények és ajánlások. A kifejezetten a konferenciatolmácsolásra vonatkozó szabvány az ISO 23155.
A Tolmácsolási Főigazgatóság gondosan ügyel az ISO-szabványok betartására (noha az uniós intézményeknek nem kell megfelelniük tanúsítási rendszernek).
Technikai szabványok
A Tolmácsolási Főigazgatóság közreműködik a korszerű technikai előírások (köztük az ISO-szabványok) kidolgozásában is, és azokat be is tartja.