Számítógépek és táblagépek
A tolmácsok évek óta használnak a kabinban hordozható számítógépeket, köszönhetően kis súlyuknak és hatékony teljesítményüknek. Segítségükkel dokumentumokhoz férhetnek hozzá, szoftvereket (pl. szótárakat és más referenciákat) használhatnak, az internet révén online keresést végezhetnek, továbbá bárkivel gyorsan kapcsolatba léphetnek.
Az elmúlt években a tolmácsok körében népszerűvé váltak a táblagépek is. Előnyük vitathatatlan, hiszen kis méretű és könnyű eszközről van szó, amely nem foglal sok helyet sem a táskában, sem a kabinban. A laptopokkal ellentétben a táblagépek csendesek, mert se ventilátoruk, se beépített billentyűzetük nincs, az akkumulátoruk pedig kellően hosszú üzemidőt biztosít számukra.
Mindezeket figyelembe véve a táblagépek használata észszerűnek tűnik a tolmácskabinokban és azokon kívül is. Röviden elmondható, hogy
a táblagépek hatékony eszközei lehetnek az információkezelésnek.
Magunk alakítjuk és fejlesztjük eszközeinket
Talán mert a tolmácsszakma viszonylag kicsi, a tolmácsok egy ideje már saját maguk is bekapcsolódnak informatikai eszközeik kifejlesztésébe/alakításába, elsősorban a glosszáriumok kezelése terén. Ez érthető: a fordítók és a terminológusok munkáját több IT-program is segíti, a tolmácsok igényei azonban egészen addig kielégítetlenül maradtak, míg a gyakorló tolmácsok együttműködni nem kezdtek a szoftverfejlesztőkkel. A cél a tolmácsoláshoz szükséges eszközök kidolgozása. A tolmácsolás különböző szakaszaiban ma már több alkalmazás is használható, az előkészítéstől elkezdve a valós idejű gyorskeresésig, a beszédfelismerést és a terminológia-kivonatolást pedig csúcstechnológiás szoftverek segítik. Egyes programok közösségi és kollaboratív funkciókkal rendelkeznek.
Ehhez hasonlóan jelenleg több távtolmácsolási platform kidolgozásában is részt vesznek tolmácsok.
Ezek a platformok a többnyelvű, online kommunikáció különböző szempontjaira összpontosítanak.
Új technológiák, új módszerek
Az új technológiákból új tolmácsolási módszerek is születtek; ilyen pl. a szimultán-konszekutív tolmácsolás. Michele Ferrari, a Tolmácsolási Főigazgatóság tolmácsa az 1990-es években valószínűleg az elsők között fejlesztette ki ezt az új, hibrid módszert, amelyet először Olaszországban, Neil Kinnock akkori biztos sajtókonferenciáján alkalmazott egy kéziszámítógép (PDA) segítségével. A módszer lényege, hogy a tolmács (mobileszközzel vagy „okos tollal”) hangfelvételt készít az elhangzott beszédről, miközben csak pár adatot, pl. számokat vagy neveket jegyez le, majd – amikor rá kerül a sor –, a hangfelvételt visszahallgatva azt egyidejűleg (szimultán) tolmácsolja. Az alkalmazott technológiától függően a tolmács az ismétlődő részeket felgyorsíthatja, a nehezen érthető szegmenseket pedig lelassíthatja. Több tolmács is aktívan részt vesz e módszer kifejlesztésében, tökéletesítésében és oktatásában. A módszer akkor lehet hasznos, amikor különösen fontos az elhangzottak pontos és hiánytalan tolmácsolása.
Az elmúlt években napvilágot látott egy másik hibrid modell is, a „Consecutiva a la vista” („Sight-Consec”), amely szintén a jegyzetelésre és a hangfelvételre épül. A hangfelvételt egy beszédfelismerő eszköz feldolgozza, és az így készült átiratot a tolmács közvetlenül blattolja vagy használja fel konszekutív tolmácsoláshoz.
Tolmácsképzés
Végezetül pedig megjegyezendő, hogy a technológiai újítások a tolmácsképzésben is megjelentek. A legfontosabb eredmény talán az online beszédbankok megjelenése. A Tolmácsolási Főigazgatóság Beszédtárához hasonló kezdeményezések vagy a különböző online videotékák bőséges anyagot nyújtanak az otthoni vagy az osztálytermi gyakorláshoz.
Más kezdeményezések beszédbankokra építve például online közösséget hoznak létre, ahol a gyakorló tolmácsok és a diákok visszajelzést adnak (és kapnak) a munkájukról. Az online és az offline gyakorló közösségek egyre fontosabbak az oktatók és a kutatók számára.
A hagyományos (tantermi) oktatást egyre inkább kiegészítik, sőt, adott esetben felváltják a videokonferenciás megoldások („vegyes tanulás”). Az egyik mesterszintű konferenciatolmács-képzés első éve például teljes egészében online zajlik.
A „kiterjesztett tolmácsolás”
A digitalizáció elsősorban azt hivatott elősegíteni, hogy a tolmácsok a tolmácsolásra összpontosíthassanak ahelyett, hogy háttér-információkat keresgéljenek a kabinban.
Az alábbi három tevékenység kombinációja megkönnyítheti a kabinban dolgozó tolmácsok munkáját:
- A beszédfelismerő programok írott szöveggé alakítják az előadók beszédét. Az átirat az eredeti nyelven van. Az érdeklődők ide kattintva csatlakozhatnak a téma online közösségéhez.
- A terminológia-kivonatolás révén az átiratból beazonosításra kerülnek a fogalmak, a számok és a szervezetek nevei, szintén az eredeti nyelven.
- A kívánt terminusok a glosszáriumokból kikereshetők vagy valós időben lefordíthatók a tolmács aktív nyelvére.