A SCIC támogatási rendszerén keresztül kutatási projekteket finanszírozhat. A támogatásokkal kapcsolatos további információk az erre a célra létrehozott oldalon találhatók.
Automatikus beszédfelismerés
A Tolmácsolási Főigazgatóság, a Genti Egyetem és a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem kutatási projekt keretében értékelte, hogy mennyire hasznos az automatikus beszédfelismerő technológia a tolmácsfülkében, és melyek a lehetséges előnyei. Ezt a kutatási projektet a Tolmácsolási Főigazgatóság társfinanszírozta a konferenciatolmács-képzést segítő tevékenységekre vonatkozó támogatási rendszer keretében, a projekt 2020 szeptemberében kezdődött és 2021 augusztusáig tartott.
Az érintett kutatók Bart Defrancq, a Genti Egyetem tolmácsképzésének vezetője és Claudio Fantinuoli (Johannes Gutenberg Egyetem, Mainz), az InterpretBank alapítója. A projekt kutatási asszisztense Helena Snoeck (Genti Egyetem).
A kutatók felmérést végeztek a Tolmácsolási Főigazgatóság hivatásos tolmácsai körében, hogy megtudják, hogyan könnyíthetik meg a tolmácsok munkáját, és hogyan fejleszthetnek ki számukra hasznos eszközöket. Következő lépésként felkérték a Tolmácsolási Főigazgatóság tolmácsait, hogy tolmácsolási környezetben teszteljék a megoldást.
Hogyan segítheti a tolmácsokat az automatikus beszédfelismerés?
Az automatikus beszédfelismerés sikeresen működhet a tolmácsfülkében dolgozó tolmácsok támogató rendszereként. Az automatikus beszédfelismerési rendszer a tolmácsok munkájának megkönnyítése érdekében információkat nyer ki a beszélő hangjából. „Ahol az emberek inkább gyengeségeket mutatnak, a gépek általában figyelemreméltóan erősek, és fordítva” – mondja Bart Defrancq.
A rendszer megjeleníti a beszélő által említett számokat, neveket és terminológiát. Az alkalmazott terminológia egy rendezvényspecifikus adatbázisból származik, amely lehetővé teszi a tolmácsok számára, hogy felhasználják a szervezetnek az évek során más konferenciák és ülések alkalmával felhalmozódott tapasztalatát.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kijelzőn nem jelenik meg minden kimondott szó, mivel ez további kognitív terhelést eredményezne. A tolmácsfülkében használt mesterséges kabintárs célja, hogy meghatározott tárgykörökben támogassa a tolmácsokat. „A tolmácsok ugyanúgy használhatják a rendszert, mintha egy tolmács kolléga ülne a fülkében” – mondja Claudio Fantinuoli, „és konzultálhatnak vele, ha segítségre van szükségük.”
Hogyan végezték a tesztelést?
Egy, a kutatók által tolmácshallgatókkal folytatott korábbi kísérlet ígéretes eredményeket mutatott. Az automatikus számfelismerés például szinte minden számtípus esetében javítja az általános teljesítményt. A vizsgálat azt mutatta, hogy a számokat a rendszer 95%-os pontossággal jeleníti meg, ami lenyűgöző eredmény. A kutatók ellenőrizni akarták ezeket az eredményeket a Tolmácsolási Főigazgatóság hivatásos tolmácsaival annak biztosítása érdekében, hogy a leendő felhasználók, akiknek ez a projekt megkönnyíti majd a munkáját, a lehető legjobb tapasztalatokat szerezhessék.
Húsz önkéntes tolmács vett részt a tesztelésben, tízen a holland és tízen a spanyol kabinból. Az elképzelés az volt, hogy egy újlatin és egy germán nyelvet tesztelnek, mivel a két nyelvcsaládban eltérő a számok képzésének módja (például spanyolul „treinta y dos”, hollandul pedig „tweeëndertig”).
A tesztelés során a résztvevők négy rövid beszédet tolmácsoltak a beszédfelismerő rendszer segítségével a saját nyelvükre (az egyenként ötperces beszédek között kétperces szünetekkel, azaz összesen harminc percig). E gyakorlat céljából az önkéntes résztvevők a Tolmácsolási Főigazgatóság beszédtárának, és a platform által kínált beszédrögzítő szoftvernek, a SCICrecnek a használatával rögzítették tolmácsolásaikat. A SCICrec lehetővé teszi két audio sáv egyetlen fájlba foglalását; a kutatócsoport ennek segítségével tudta összehasonlítani a tolmácsok munkáját.
Első benyomások
Carmen Gomez von Styp Rekowski, a tesztelésben részt vevő spanyol tolmács nagyon érdekesnek találta, hogy egy olyan újdonságot próbálhat ki, ami majd segítheti a tolmácsokat mindennapi munkájukban. „Ha az eredmények tényleg megbízhatók, az automatizált kabintárs hasznos lehet a tolmácsfülkében” – mondta. „Nagyon hasznos eszköznek tartom. A kabinban mellettünk ülő kollégát nem helyettesíti, de nagyszerű kiegészítő eszköz lehet.”
Az eszköz segítséget nyújt a tolmácsfülkében, annak ellenére, hogy növeli azt az információmennyiséget, amelyet a tolmácsoknak valós időben fel kell dolgozniuk. Az eszköznek előnyei és hátrányai is vannak. Munka közben sok, különböző forrásokból származó információt kell feldolgoznunk, és nem könnyű egyszerre több eszközre fókuszálnunk annál, mint amit eddig megszoktunk. Néha az interneten kell megkeresnünk az információkat, mert az ülés anyagát nem kaptuk meg előzetesen. Ha a beszédfelismerő eszköz megbízható, és használata egyszerű lesz, nagy segítséget fog jelenteni.”
Linkek
Ha értesülni szeretne a fejleményekről, és a kísérletre vonatkozóan további információkhoz szeretne jutni, a Genti Egyetem honlapjára is érdemes ellátogatni.