Hallgatás, elemzés és tolmácsolás
Mit jelent a konszekutív tolmácsolás?
A konszekutív tolmácsolás során a tolmács jegyzeteket készít az elhangzott szövegről (legyen az hosszabb előadás vagy egy pár mondat). Ezt követően a tolmács egy másik nyelven visszaadja az elhangzottakat.
A tolmács rendszerint az előadóhoz közel áll (vagy mellette ül), papíron jegyzetel, és használja a mikrofont (ha van). Azután szólal meg, hogy az előadó befejezte a mondanivalóját. Bár a konszekutív tolmácsoláshoz különböző technológiai megoldások állnak rendelkezésre, az ezeket alkalmazó tolmácsoknak továbbra is rendelkezniük kell az alábbiakban leírt készségekkel, és jártasnak kell lenniük az alkalmazott eszközök használatában.
Bizonyos esetekben (pl. egy hosszabb előadás során) bidule (tolmácsfülke nélküli mobil felszerelés) is használható.
Az alapvető készségek
Egy jó konszekutív tolmácsnak tudnia kell:
- nagyon aktívan figyelni, az elhangzottakat elemezni,
- az emlékezetét segítő jegyzeteket készíteni,
- az aktív nyelvén hitelesen visszaadni a beszédet.
E három résztevékenység mindegyikéhez a passzív (idegen) nyelv ismeretén kívül több különböző készséggel is rendelkeznie kell.
Hallgatás
A konszekutív tolmácsnak először is meg kell tanulnia aktívan hallgatni. Ez egyértelműnek tűnhet, de a tolmácsok máshogy hallgatják az elhangzott beszédet, mint a többi ember, mert a hallgatás célja is más (hasonlóképpen, mint ahogy pl. egy pszichoterapeuta sem a hagyományos módon figyel a vele szemben ülőre). A tolmácsoknak nem feladatuk, hogy hozzászóljanak a beszélgetéshez. Figyelmük célja, hogy később pontosan és hűen vissza tudják adják az elhangzottakat egy másik nyelven (az előző példánál maradva: egy pszichoterapeuta a páciens mentális állapotának jeleit keresi, miközben hallgatja).
Ahhoz, hogy ezt a speciális készséget elsajátítsák, a tolmácsoknak először is meg kell tanulniuk jegyzetelés nélkül visszaadni az elhangzottakat. Erre a célra a Beszédtárban található több beszéd is használható (lásd az alap és kezdő szintet). A jegyzetelési technikát a tolmácsok ezt követően sajátíthatják el.
Elemzés
A jegyzetelés a második szakasz, az elemzés része. Előfeltétele, hogy a tolmács rangsorolni tudja az információkat, különbséget tudjon tenni az elsődleges és a másodlagos információk között, továbbá pontosan le tudja írni, hogy ki mit mondott, hogy mikor történt egy bizonyos esemény, és hogy mi a beszélő véleménye stb. (ki, mit, mikor, hol, hogyan).
Tolmácsolás
A harmadik és utolsó szakasz, maga a tolmácsolás, szintén különböző készségeket feltételez. Példaképp említhető a rövid távú memória mozgósítása, a jegyzetek visszaolvasása és a hiteles kommunikáció. Fontos része e folyamatnak emellett a stressz kezelése és a jól érthető beszéd is.
A konszekutív tolmácsoláshoz különböző készségek kombinációjának elsajátítására van szükség. Bár alapvető fontosságú, hogy több nyelvet is beszéljünk, ez a munkának csupán egy része. Sok egyetem nyújt konferenciatolmács-képzést.
A SCICtrain-projekt keretében készült kisfilmek egy teljes fejezetet szentelnek a konszekutív tolmácsolásnak. Az ORCIT online gyűjtemény is különböző modulokban foglalkozik ezzel a témával, és a platformról elérhetők a Tolmácsolási Főigazgatóság képzési anyagai.
Részletesebb információkért számos könyvet olvashat a konszekutív tolmácsolásról, beleértve azokat is, amelyek a jegyzetelésre összpontosítanak. Néhányuk címe – további hasznos források mellett – megtalálható a Könyvek és e-könyvek, valamint a Cikkek és folyóiratok oldalainkon.